Kisebb házibulik elengedhetetlen kelléke a fényorgona, de egy szobában díszként sem utolsó, szép nyári estéken.
Mi az a fényorgona?
A fényorgona egy olyan berendezés, amely 3 különböző színt képes kibocsátani. Tudósok már nagyon régen kimutatták, hogy az agyunkban különböző hangokhoz, különböző színek társulnak. Konkrétabban: a piros, a zöld és a kék (RGB) színekről van szó.
Miből is épül fel?
Kell nekünk egy zene, aminek ki kell szűrnünk a komponenseit. Ezt a jelet illeszteni kell a sávszűrőkhöz. A szűrők után jön egy opto csatolás, ami elválasztja a nagyfeszültségű részeket a vezérléstől.
Lássuk a kapcsolási rajzot:
A nagyfelbontású kép megtekintéséhez mentsd le a képet számítógépedre.
A kapcsolást két nagy részre lehet osztani: Bal oldalon vannak a törpefeszültséggel működő sávszűrők, jobbra pedig a hálózati feszültségű rész.
VIGYÁZZ! MAGASFESZÜLTSÉG!
Bővebben:
Az OP1 egy invertáló erősítő, amelynek érzékenységét a P1 potenciométerrel tudjuk állítani. Az optimális kivezérelhetőség miatt az erősítők munkapontját fél tápfeszültségre kell helyezni. Ezt hozza létre az R2 és az R3 ellenállásosztó. Így az OP1 kimenetén is megjelenik ez a feszültség. Ez a pont összeköttetésben áll az OP2, OP3 és OP4 műveleti erősítőkkel és így azoknak is beállítja a munkapontját.
Az egyes színekhez tartozó szűrőknek ugyanaz a felépítésük, ezért elég csak az egyiket kivesézni. Beszéljük meg a kék színt. Az OP2 körül egy kettős "T" szűrő van felépítve. Ha jön egy magas hang, akkor ez a szűrő átengedi, és ekkor OP2 kimenetén megjelenik egy jel, amit egyenirányítani kell (D1,D2). A C12 -es kondenzátor feszültsége elkezd emelkedni, és ha eléri a P2-ről az OP5 bementére kapcsolt referencia -feszültséget, akkor a komparátor átbillen, a kimenete földpotenciálra kerül. Így az optocsatoló LED-je világítani kezd, és a tranzisztor vezetni fog benne, ami begyújtja a triakot. A triak begyújtásától számítva a legelső nullátmenetben (később még lesz róla szó!) elkezd világítani az izzó. Mindaddig világít, amíg az R16-on a kondenzátor ki nem sül annyira, hogy a komparátor visszabillenjen alapállapotba.
Nullátmenet vizsgálat:
A fázishasítás hatására keletkező nagyfrenkvenciás zavarok elkerülése érdekében a triak csak nullátmenetnél gyújthat be. A nullátmenet-kapcsoló a hálózati transzformátorról veszi a szinkron jelet.
Ez az áramköri rész nem csak a zavarok elhárításában játszik fontos szerepet, hanem az izzók élettartalmát is jóval megnöveli. Ha ezt nem építjük be, akkor össze-vissza kattognak az égők, és rendesen nem világítanak...
Élesztés:
Az építés során először ne ültessük be az optocsatolókat és a triakokat. (Az optocsatolókat később is foglalatokba rakjuk). Ha beültettünk mindent ezeken kívül, akkor fogjunk 3 sima, mezei LED-et és dugjuk be az optocsatolók LED-jeinek a helyére (természetesen ügyelve a helyes polaritásra!). Kapcsoljuk rá a 12 V-ot az áramkörre, és adjunk valamilyen hangfekvenciás jelet (zenét) a bemenetre. A potmétereket állítgatva a LED-eknek villogniuk kell a zene ütemének megfelelően. Ha ez így van, akkor jöhet a veszélyesebb rész: a triakokat forrasszuk be, az izzókat csatlakoztassuk, és az optocsatolókat illesszük bele a foglalatokba.
A triakok elbírnak 600W-os izzókat is, hűtés nélkül, de ha ekkora teljesítményt szeretnél villogtatni velük, érdemes időközben nézni, hogy mennyire melegszenek.
A triakok magasfeszültségen dolgoznak az áramkörben. A rosszkor, rossz helyen való nyúlkálás balesetveszélyes! Ezért az áramkörben csak akkor végezzétek el a triakok hőmérséklet-ellenőrzését, ha teljes mértékben kikapcsoltátok az áramkört, nagyfeszültség nincs jelen az áramkörben!
Felhasznált irodalom:
Köszönöm, hogy elolvastátok, és nyomatékosan kérek mindenkit, hogy a nagyfeszültséggel vigyázzon! Az esetleges balesetekért felelősséget vállalni nem áll módomban!
|
